Szociális szakemberek akkreditált továbbképzése

Mínősített választható továbbképzések

Hamarosan induló képzéseink

Kiégést megelőző (Burn Out) tréning

A személyes gondoskodást végző személyek munkájuk révén fokozottan ki vannak téve azoknak a mentális egészséget veszélyeztető folyamatoknak, amelyek kellő odafigyelés, megfelelő rekreáció nélkül komolyan veszélyeztethetik a lelki egészséget. Fontos tehát, hogy a segítő szakemberek kellő tudatossággal, felkészültséggel, konkrét gyakorlati tudással rendelkezzenek arról, hogy hogyan lehet a kiégést megelőzni, illetve a kezdeti fázisban kezelni, lassítani. Ellenkező esetben a kiégés személyiségtorzulást, a munka színvonalának csökkenését, legrosszabb esetben olyan irreverzibilis állapotokat alakíthat ki, amelyek az egyén életét krízisbe sodorhatják, és sokszor az egyetlen megoldás a pálya elhagyása lehet.

A személyiségfejlesztő burn-out tréning egy olyan intenzív csoportmunka, amely hozzásegíti a szakembereket, a segítő személyes gondoskodásban dolgozó egyéneket a szakmai személyiségük karbantartásához. A közös tevékenységek, gyakorlatok oldják a személyiséget terhelő feszültségeket, biztonságos keretet nyújtanak a szakmai-élethelyzeti elakadások megoldásához. A bizalmi légkör, a csoporttagokkal közösen megélt univerzalitás érzése, az egység-élmény, olyan személyiségformáló erő, amely hatását a jövőben is érvényesíteni képes. Csoporttöbbletként jelenik meg az is, hogy a résztvevők egyéni tapasztalatai, pozitív megoldásai a közös tudás részévé válhatnak. A tréning komplex módon igyekszik megragadni a burn-out jelenségét, és holisztikus szemlélettel közelíti meg azt. Ily módon a fizikai, lelki és értelmi szinten megnyilvánuló jelenségeket azonosítja, de ugyanakkor egy egységes rendszerben elhelyezve keres megoldásokat a prevencióhoz és a kezeléshez. A személyiségfejlesztő foglalkozás módszer és eszköztárát tekintve széles spektrumban mozog, amely önmagában véve is tekinthető a burn-out egyik megoldási módjának.

Konfliktus kezelés tréning

A személyes gondoskodást végző személyek munkájuk során fokozottan ki vannak téve a különböző konfliktusokat okozó helyzeteknek, amelyek fokozottan megterhelik a mentális egészséget és a hatékony munkavégzést. Ezek a konfliktusok elsősorban interpeszonális kapcsolatokban jelennek meg, de egyre gyakoribb az intraperszonális, belső szakmai dilemma és a bizonytalanság megélése. A konfliktusok következtében, a kezeletlen helyzetből kialakuló feszültségek csökkentik a munkatársak energiakészletét, figyelmét, csökkennek az együttműködések a szakmai interakciók, aminek következménye a szakmai szolgáltatás minőségromlása. Legrosszabb esetben olyan irreverzibilis állapotokat alakíthat ki, amelyek az egyén életét krízisbe sodorhatják, és sokszor az egyetlen megoldás a pálya elhagyása lehet.

Ezek megelőzésére és hatékony kezelésére ad önismeret fejlődési lehetőséget és módszertani, technikai támogatást a 30 órás szakmai személyiségfejlesztő tanfolyam. Fontos cél, hogy a segítő szakemberek kellő tudatossággal, felkészültséggel, konkrét gyakorlati tudással rendelkezzenek arról, hogyan lehet egy kialakuló konfliktusos helyzetet olyan hatékonysággal kezelni, hogy az ne destrutívan, hanem konstruktívan, tehát ösztönzően, fejlesztően hasson a munkatársi kapcsolatra. Mindezt figyelembe véve, a tanfolyam tematikájában, a csoportkeretek és szabályok kialakítását követően, foglalkozunk a konfliktusok dimenzióival egy strukturált probléma térkép elkészítésével, amely alapja lesz a későbbi szituációs munkáknak. Figyelmet fordítunk a csoporttagok erőforrásainak feltárására, amelyet a megküzdési (cooping) és a reziliencia (RQ) teszttel mérünk fel, és személyre szabva értelmezünk. Ezen eredmények ismerete már előre jelezheti a konfliktuskezelő készség működését. Nagy hangsúlyt kap a Thomas-Kilmann-féle öt konfliktuskezelő technika megismerése, és hatékony alkalmazása a különböző nehéz helyzetek kezelésére és feloldására. A résztvevők képet kapnak az alternatív technikákról is, mint mediáció és resztorativitás, amelyek segítségével inkább a szemléletet tervezzük kialakítani, ami a mindennapi munkájuk során segíti őket a kapcsolataikban előforduló nézeteltérések elsimításában.

A közös tevékenységek, gyakorlatok oldják a személyiséget terhelő feszültségeket, biztonságos keretet nyújtanak a szakmai-élethelyzetben megjelenő problémák kezelésében. Csoporttöbbletként jelenik meg, hogy a résztvevők egyéni tapasztalatai, pozitív megoldásai a közös tudás részévé válhatnak. A tréning komplex módon ragadja meg a konfliktuskezelés összetett jelenségét, és egy perspektíva váltás segítségével bemutatja, hogy a megfelelően kezelt konfliktus, hogyan tudja a kapcsolati fejlődést biztosítani.

Csoportos szupervízió

Egyre nagyobb hangsúlyt kap a segítő szakmában, a saját személyiségükkel dolgozó szakemberek szakmai személyiségének fejlesztése, a reziliencia képesség erősítése, a kiégés folyamatának lassítása. Ennek egyik hatékony eszköze a szupervízió, ami egy szabályozott tapasztalati tanulási folyamat a szakmai személyiség „karbantartása” érdekében. Célja a munkahelyi elakadások feldolgozása, rálátással, átkeretezéssel, reflexióval.

A foglalkozásokon résztvevők, modellhelyzetekben ismerhetik meg a szupervízió folyamatának minden egyes mérföldkövét, a kapcsolati szerződés megkötésétől, a helyzet bemutatásán, a szupervíziós kérdés feltevésén, a módszertani elemek alkalmazásán keresztül, a felismerés, a rálátás és a perspektíva váltás kialakításáig.

A feldolgozott helyzeteken keresztül világossá válik, milyen különbségek és azonosságok vannak a szupervízió és az esetmegbeszélés között. A résztvevők megismerik az egyéni-, csoport- és teamszupervízió közötti különbségeket, például a behozott témák, a feldolgozás mélysége, a dinamika megjelenése és a perspektívák megjelenése, valamint a reflexiók megfogalmazása szempontjából.

A szakmai személyiségfejlesztő foglalkozások résztvevői megélik, hogy a szupervíziós munka során az „itt és most”-ban megjelennek a behozott helyzethez kapcsolódó érzelmek, amelyek képtelenné tesznek a munkahelyi elakadásaink kezelésében. Az érzelmek felismerése, megfogalmazása és az ezekhez kötődő nehéz helyzeteink tudatosítása segít, hogy szakmailag fejlődjünk, szakmai kompetenciánk megerősödjön, és képessé váljunk nehéz és megterhelő helyzeteket és eseteket hatékonyan és eredményesen kezelni.

A személyiségfejlesztő foglalkozásokon bemutatásra kerülnek a szupervíziós munkában alkalmazható eszközök és módszerek, amelyek a megértést segíthetik. Ezek lehetnek, többek között a dramatikus elemek, szituációk megjelenítése, szerepek felcserélése, szimbólumok, imagináció, jövőképzés, rajzolás, egyéni és csoportjátékok, feladatok.

A szupervíziós gondolkodás kialakítása, a perspektíva váltás képességének gyakorlása, jelentősen elősegíti a szakmai munkát, a segítő személyiség eszközeinek kiegyensúlyozott alkalmazását.

A program lehetőséget biztosít az esetfeldolgozás mellett olyan segítői skillek, kompetenciák fejlesztésére, tapasztalatok, ismeretanyagok cseréjére, amelyek hosszú távon is hatnak és segíthetik a résztvevőket a színvonalas szakmai munka végzésében.

Team szupervízió

Egyre nagyobb hangsúlyt kap a segítő szakmában, a saját személyiségükkel dolgozó szakemberek szakmai személyiségének fejlesztése, a reziliencia képesség erősítése, a kiégés folyamatának lassítása. Ennek egyik hatékony eszköze a szupervízió, ami egy szabályozott tapasztalati tanulási folyamat a szakmai személyiség „karbantartása” érdekében. Célja a munkahelyi elakadások feldolgozása, rálátással, átkeretezéssel, reflexióval.

A foglalkozásokon résztvevők, modellhelyzetekben ismerhetik meg a team szupervízió folyamatának minden egyes szakaszát, a kapcsolati szerződés megkötésétől, a helyzet bemutatásán, a szupervíziós kérdés feltevésén, a módszertani elemek alkalmazásán keresztül, a felismerés, a rálátás és a perspektíva váltás kialakításáig.

A résztvevők megismerik az egyéni-, csoport- és team szupervízió közötti különbségeket, például a behozott témák, a feldolgozás mélysége, a dinamika megjelenése és a perspektívák megjelenése, valamint a reflexiók megfogalmazása szempontjából.

A szakmai személyiségfejlesztő foglalkozások résztvevői megélik, hogy a szupervíziós munka során az „itt és most”-ban megjelennek a behozott helyzethez kapcsolódó érzelmek, amelyek képtelenné tesznek a munkahelyi elakadásaink kezelésében. Az érzelmek felismerése, megfogalmazása és az ezekhez kötődő nehéz helyzeteink tudatosítása segít, hogy szakmailag fejlődjenek, szakmai kompetenciáik megerősödjenek, és képessé váljanak nehéz és megterhelő helyzeteket és eseteket hatékonyan és eredményesen kezelni.

A feldolgozott helyzeteken keresztül tudatossá és kezelhetővé válnak az együttműködési lehetőségek, a szervezeti és egyéni kommunikáció folyamatai, a vezetők és a team működése és az erőforrások optimalizálása.

A személyiségfejlesztő foglalkozásokon bemutatásra kerülnek a szupervíziós munkában alkalmazható eszközök és módszerek, amelyek a megértést segíthetik. Ezek lehetnek, többek között a dramatikus elemek, szituációk megjelenítése, szerepek felcserélése, szimbólumok, imagináció, jövőképzés, rajzolás, egyéni és csoportjátékok, feladatok.

A szupervíziós gondolkodás kialakítása, a perspektíva váltás képességének gyakorlása, jelentősen elősegíti a szakmai munkát, a segítő személyiség eszközeinek kiegyensúlyozott alkalmazását. A program lehetőséget biztosít a teamben működéshez szükséges skillek, kompetenciák fejlesztésére, tapasztalatok, ismeretanyagok cseréjére, amelyek hosszú távon is hatnak és segítik a résztvevőket, hogy segítő munkájukat egy hatékony csapatban, támogatói szakmai vezetéssel tudják végezni.

Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok Szakmai Napja

A helyi szintű drogmegelőzés kulcstényezője a különböző szereplők és csoportok jó együttműködése, a közöttük lévő információcsere hatékonysága. Az ehhez szükséges koordináció elsődlegesen a helyben tevékenykedő Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok feladata. A KEF által koordinált, helyi szakmai és civil szervezeti szereplők számára szervezett strukturált, együttműködést igénylő szakmai programoktól várható a helyi stratégiákat támogató összehangolt drogmegelőzési és ellátási tevékenység kibontakozása.

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok egyik fő tevékenysége, hogy helyi szinten egységes szakmai és módszertani szemlélet kialakításával, a helyi stratégiák kimunkálásával és megvalósításával lép fel a kábítószer-megelőzés érdekében.

A helyi KEF-ek célja, hogy alkalmassá váljon helyi programok és akciók kezdeményezésére, tervezésére, értékelésére, a helyi közösség valós szükségleteire épülő egészségfejlesztési tevékenység koordinálására. Alapvetően nem programok megvalósítását végző szervezet, hanem a szakmai együttműködést segítő fórumként működik, de a fenti célok elérése érdekében szervezi és valósítja meg konkrét programjait is.

Tapasztalataink szerint nevezett KEF-ek eléggé hasonló problémákkal küzdenek:

  • helyi társadalom érdektelensége
  • forrás- és kapacitáshiány
  • szakmaközi kapcsolatok elégtelensége
  • nem megfelelő koncepció
  • helyi politika és szakmai szervezetek elégtelen együttműködése

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok Szakmai találkozónak nem célja megyei KEF alakítása, sokkal inkább egy konstruktív, egymás tapasztalatait felhasználó, egymás munkáját segítő szakmai együttműködés elindítása.

A program keretében előadások és szekciók, valamint munkacsoportokban folyó munka kerülnek lebonyolításra

A képzés célja, hogy megerősödjőn az a helyi együttműködési összefogás, amelyben a kábítószer-probléma kezelésében felelősséggel rendelkező és jártas egészségfejlesztő, megelőző és kezelő tevékenységet folytató köznevelési, népegészségügyi és szociális ellátó, valamint bűnmegelőzési és bűnüldözési szervek vesznek részt.

Terveink szerint a jelen továbbképzési program következtében megvalósuló programok, szolgáltatások, helyi szinten még jobban összehangolják és támogatják a közösség, a megelőzés, a gyógyítás, a reintegráció és a kínálatcsökkentés szervezeteinek és intézményeinek munkáját és együttműködését.

Konkrét célkitűzések:

  • A társadalom legyen érzékenyebb a drogprobléma iránt azért, hogy a közösségben csökkenhessen a kirekesztés és stigmatizáció.
  • Szélesedjék azon közösségi és szakmai kezdeményezések hatóköre, amelyek a közösség tagjainak erőforrásaira építve növeli a civil együttműködést, a közösség tagjainak hatékony részvételét.
  • Jöjjenek létre a kábítószer-problémák új típusú, korábban nem tapasztalt megnyilvánulási formáival való megbirkózáshoz szükséges közösségi és szakmai válaszok.
  • A KEF építsen ki és tartson kapcsolatot minden olyan civil, egyházi, karitatív szervezettel, amely akár állandó, akár alkalmi közreműködésével hozzá tud járulni a drogprobléma megoldásához.

Jelen továbbképzés megvalósításától, mindezen célok terén történő előrelépést, fejlődést, a KEF helyi szintű ismertségének javulását, elfogadottságát várjuk.

Jelentkezési Űrlap

Kérdésed van?

Ha bármilyen kérdés merült fel benned írj bátran!

Iroda

4028 Debrecen, Piac u. 28/C.

Telefonszám

(+36) 30 113 8142
(+36) 30 113 8145

Email cím

kortarsak@kortarsak.hu

Kövess minket!

Bankszámla szám:
11738008-20062802-00000000
Adószám:
18547838-1-09
Oldalt készítette
www.megjelenekaneten.hu